Lassan egy hete átálltunk a távoktatásra, azóta nem igazán
mozdultam ki a házból. Eljutottunk addig a pontig, hogy már nem csak az
időseknek és a betegeknek tanácsos otthon maradni. , sorra zárnak be a
különböző intézmények.
Eleinte még csak egy-két programot mondtak le, majd egyszer csak azon kaptam magam, hogy a programdús, sűrű hétvégém darabokra hullott. Elmaradnak az edzéseim, így az erőnlétem szinte biztos, hogy eddig nem látott mértékben fog romlani. Ha nem találok ki valamit, egysze csak abban az állapotban találom magam, mint a műtétem után, fél év sportmentes élet után. E mellett a csapattársaim is nagyon hiányoznak. A gitáróráim sem lesznek egy darabik a régiek. Semmi személyes kontakt, és az együtt zenélés is egyelőre megoldatlan probléma. Nem is beszélbe a folyamatos képernyőbámulásról. Már a harmadik napon fájt a szemem, a nyakam, a hátam. Nem tudom meddig tartható ez az állapot. Nem hiszem, hogy a történelem anyagot valaha fel fogom tudni úgy dolgozni magamnak otthon, mint a Tanárnővel az órán. Most érzem igazán hogy milyen fontos a magyarázata. Már egy hét eltelt, de továbbra is képtelen volt felfogni az agyam, hogy nekem egy darabig tényleg nem kell benemmen az iskolába. 7 éves korom óta ez egy természetes dolog, most pedig online chatelek a tanárokkal, ki tudja meddig. Az igazán jó az volna, hogy vége lenne ennek az egésznek, mire felfognám a történteket.
Én például már egy hete itthonról tanulok, és be kell valljam, igazából nem is olyan rossz. Sose kelek 7:30-nál előbb, mindig kipihenten ébredek. Nyugodtan megreggelizhetek, nem kell izgulni hogy elérjem a buszt, és a nap is fent van már ilyenkor. Nem kell azon gondolkodni hogy mit vegyek fel, hogyan sminkeljem magam, vagy hogy melyik cipőt válasszam. Az, hogy így indul a reggelem, megadja a hangulatot az egész napra. Bizonyos időközönként kapok egy-egy adag feladatot, amit a saját beosztásom szerint készíthetek el, attól függően, hogy mikor milyen kedvem. A lényeg úgyis, hogy a határidő lejártával kész legyen minden. Így ha akarom, jut idő itthoni edzésre, gitározásra vagy olvasásra. Ha esetleg valamit nem értek, vagy kérdésem van, akkor akár az osztálytársaimmal, akár a tanáraimmal tudok beszélni azokat egyszerre 5 felületen keresztül is. Az elmúlt egy hét alatt több videóhívásra alkalmas felületet ismertem meg, amik segítségével meg tudjuk tartani a külön angol óráim, vagy a gitáróráim. Ráadásul alapból szeretek sokat szoktam a szobámba lenni ha otthon vagyok, valahogy mindig találok valami tennivalót.
Mindenesetre érdekes részese lenni egy olyan világ szintű eseménynek, amiről a későbbiekben tanulni fognak a diákok a történelemórákon.