18 éves vagyok, gimnazista, és összesen 37 órám van hetente.
Az új Nemzeti alaptanterv alapján csak 34 órám lehetne, amivel egyszerre egyet is értek, és nem is. Valóban néha soknak érzem a tananyagot, és van, hogy 10 órákat töltök az iskolában. Viszont, ha nem lenne mondjuk heti 5 töri órám, nem kezdeném el boncolgatni azt a mondatot, hogy:
„Az új tanterv ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, erősítve az identitást.”
A legmodernebb gyakorlatok átvétele a nyugati fejlettebb európai országokból például azt mutatja, hogy Magyarország a nagy földrajzi felfedezések után – ahogy a többi Elbától keletre lévő ország – a mezőgazdasággal foglalkozott, megmaradtak a feudális viszonyok. Ez után az egyik nagyhatalom függéséből a másikba kerültünk, így nem csoda, hogy nem fejlődtünk túl gyorsan. Ugyanakkor szeretnénk lépést tartani a fejlettebb országokkal, vagyis mi is a felzárkózó országok körébe tartozunk. Az, hogy a magyar oktatás hagyományait – amiket értékeknek tekint – meg akarja őrizni, annak a bizonyítéka, hogy a jelenlegi kormányunk bal oldali értékrendet képvisel, hiszen a hagyományokat tartja tiszteletben, és ha reformálni is akar, a régi módszerekből indul ki, és lassan változtatja meg azokat. Az identitás erősítése egy nacionalista gondolat is lehet, hiszen a nemzeti összetartozást erősítené az emberekben. Az, hogy a módosított NAT minden magyar gyermeknek lakóhelytől, társadalmi és szociális helyzettől függetlenül biztosítani kívánja ugyanazokat a lehetőségeket, mutatja, hogy mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ugyan ahhoz az oktatáshoz, ami a felvilágosodáshoz köthető. Ugyanakkor az állam tekinti feladatának, hogy biztosítsa ezeket a jogokat, aminek van egy kis szocialista beütése. Egyetlen egy idézett szövegben ilyen sok tanult dolgot fel lehet fedezni, pedig ez csak egyetlen egy tantárgy egyetlen egy évnyi anyaga.